Péliföldszentkereszttől- Agostyánon át - a Pusztatemplomig
Történelmi zarándokút felelevenítése
Szent Ferenc, az ökológia védőszentje oltalma alatt
"Gyalogoljuk ki testünk vágyát, hogy az út végén Isten tenyerére érkezhessünk Gerecsében"
1. Pusztamarót- történelmi emlékhely
1526 Mohács. Eddig mindenki tudja a történetet, de mi történt ezután? Pusztamarótnál a szétvert seregek maradéka és a menekülő lakosság, egy szekérvárral megerősített vadászkastély körül próbált ellenállni a túlerőknek.
A háromnapos ádáz küzdelemben még a támadó törökök vezére is elesett. Végül a Budáról hozatott ágyúk döntötték el a csata sorsát. A menekülők között volt Dobozi Imre és felesége Farmosi Ilona is.
A pusztamaróti hősöknek a csata helyszínén állítottak szívszorítóan gyönyörűséges emlékművet, (Kő) Kovács György szobrászművész alkotását.
2. Kisgerecse Serédi Jusztínián nyaralója
Az utolsó békeévek bíboros hercegprímása 1936-ban "magán vagyonából" tájba illőségében és mértéktartóságában egyaránt szemet és szívet gyönyörködtető kis kastélyt épített a Gerecse egyik legszebb szögletében. Építészeti-esztétikai értékei mellett a nyaralóhoz kötődő események a közelmúlt boldog - szomorú kortörténeti üzeneteit hordozzák.
A Rákosi- és Kádárkorszak, de az utánuk következő "vad privatizáció" lenyomatait sokáig viselte magán a kis erdei ékszerdoboz. A gondviselés apró győzelmeiről szól a legújabb híradás: 1999-ben került vissza a Katolikus Egyház kebelére az ingatlan. Azóta a jó gazda gondosságával viseli gondját a kicsiny Serédi hagyatéknak az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Tokár János igazgató atyával az élen.
3. Láncos fa a Csonkás háton
A közel háromszáz éves böhönc tölgyfa, egyik hegy felé görcsölő ágán még látható egy néhány szemes rozsdás láncdarab. Szájhagyomány szerint egy öngyilkosság szörnyű tárgyi bizonyítékát láthatjuk az öreg fán foszlányokban. A szenvedő lélek engesztelésére, már több mint száz éve "zsidó szokás szerint" a fa tövébe köveket kezdtek el hordani a zarándokok- és ez a kőrakás, az3ta is csak nőttön-nő.
4. Mária ?kép Tardoson a Gorba lábánál
A Katolikus Egyház által meg nem erősített, de a még élő szemtanuk szerint csoda történt ezen a kegyképpel megjelölt helyen. Történt akkortájt, hogy egy kiadós vihar alakalmával egy helybéli gazda hajtott hazafelé, mikor is mennykő csapott a kocsija melletti hatalmas fába. Kocsisunk sértetlen maradt és dolgozni kezdett benne a lélek, a fa koronájában látni vélte a Fénybeöltözött Asszonyt. Az amúgy káromkodni meglehetősen szerető ember hálás-jámborsággal mesélte el megmenekülésének történetét és a jelenést a falujában. A nép természetesen rohant, hogy lássa a csodát, ami állítólag még órákig jelen volt a hegyen.
(A kocsis később visszaszokott a káromkodásra és emiatt az Egyház is visszakozott a csoda hitelestésétől, de ettől még a falu saját csodájának tudja...)
5. Történeti Ökológiai Program
"Séta utcai ruhában a középkorban"
Az információs társadalom egyre több problémát old meg, de ezek nyomán egyre több a megválaszolatlan kérdés. Napi szinten tapasztalja, hogy "már a múltja sem a régi". A biztonságosabb jövő alapja a minél alaposabb tudás, amely még gyönyörködteti is, főleg ha a régmúlt faggatása, egy újrateremtett hiteles környezetben történik.
Ennek a gondolatnak a jegyében a Természetes Életmód Alapítvány Agostyán, Ágoston-ligeti Természetvédelmi és Humánökológiai Oktató Központja, egy új szellemű kísérletnek ad helyt, a nagyhírű Arborétum és a Gerecsei Tájvédelmi Körzet tőszomszédságában. Egy kisebb, középkori település részletet kíván megépíteni, melynek alapját, a közeli Baj községhez tartozó Öregkovács-hegyi ásatások adják. A több mint tíz éve folyó munkálatokat az alapítvány a kezdetektől fogva támogatja anyagilag és önkéntes segítőkkel.
Az ásatás során előkerült Árpád-kori körtemplom és a mellette feltárt későközépkori nemesi udvarház rekonstrukciója készlne el a lehető leghitelesebb módon, valamint egy korhű zarándok ispotály.
A tervek szerint már felépült egy autentikus zarándok házikó, egy működő középkori fogadó, amelyhez korabeli konyha is kapcsolódik. Mindez reambulált környezetben /
Szellemi táplálékul, a természeti-, táji értékekkel harmonizáló Természetvédelmi és HumánökolAgiai Oktatóközpont programjai szolgálnak, kitűnő alkalmat kínálva az időnként elemi szükségletként jelentkező lelassulásra, lecsendesedésre, és feltöltődésre.
Mindezeket keretbe fogja egy természetgazdálkodási modell, ahol a területen élő emberek közössége próbál fenntartható módon együtt élni azokkal az "állati útitársaikkal" akik már korábban is itt voltak...
Az alapítvány négy éve kezdte el építeni a körtemplom- másolatot, amelyet Szent Ferenc tiszteletére kíván fölszenteltetni. Ezidőtájt valaki megkérdezte Czumpf Attilától a kezdeményezőtől, hogy kinek-minek fáradoznak evvel? Rövid gondolkodás után jött a "fogaggyisten"!
A körtemplom, pedig egy olyan hely lesz, ami szükséges ahhoz, hogy nekünk további erőt adjon a Teremtő. A Teremtő nagyon sokféle nyelven ért, az Európai Unió összes nyelvén, de szanszkritül és szuahéliül is, akivel időnkét érdemes találkozni és a legfőbb segítséget, ha máshonnan nem jön, akkor tőle várni. Azért én bízom, hogy máshonnan is fog érkezni segítség, de amíg ezt várom, időnként felballagok a rotundához, és elgondolkozom a fönntarthatóságról.
5. Kalács-kő, Siflis-kő
Mindkét elnevezés ugyanazt a helyet jelöli. Az Árpádkori Pusztatemplomtól, a Hidegkúti források felé vezető út mellett áll a kőtömb. A néphit szerint a régi zarándokútról letérő ezért büntetésből fölborult, mézeskalácsos rakományát rejti, ami a tatai mester éktelen káromkodása miatt ráadásul kővé is változott. Később a búcsújáró helyeket látogató vásározó mzesbábosok, siflisek, vésett üzeneteket hagytak maguk után ezen a helyen, néhányuk még ma is látható.
7. A Pusztatemplom, Kovácsi - falu
-Újra megtalált történelem, ami el sem veszett teljesen, mert mindig is élt a zarándok hagyomány-
Péliföldszenkereszt és Csatka, e két csodával megjelölt hely között, az ősi szakrális útvonal tengelyére fölfűzve, Agostyán, és Baj térségében az Öregkovács hegyen 440m magasan épült falu. Eleink az Árpádkortól a középkor végéig folyamatosan lakták ezt a vidéket. Az erdei lelőhelyen 1993-ban megindult régészeti feltárás eredményeként előkerült egy az Árpád-korban épített plébániatemplom a hozzá kapcsolódó temetővel és egy, a későközépkorban ezek mellé épített nemesi udvarház is, a hozzá tartozó épletekkel és halastóval.
A régészek a templom körül található temetőnek közel 300 sírját bontották ki és szedték fel.
A templomdomb leletanyaga is bizonyítékot szolgáltat a régi írásokban föltalált zarándokjárást említő bejegyzéseket alátámasztandó. Jelesül a messzi földről származó limogei keresztek és az idegen országbeli pénzérmék kortörténeti dokumentumoknak számítanak.
A régészeti feltárás szabadon látogatható, a régi Pusztatemplom utókornak megőrzött romjai közel 800 év monasztikus jámborságairól mesélnek.
Czumpf Attila
humánökológus