Beszámoló és életképek a március 19-20-i keresztútról és jelzésfestésről

Az elmúlt hétvégén megkezdődött az idei jelzésfestési idény a Gyöngyök Útján. 18-an gyűltünk össze március 19-én, pénteken este a zarándokút mentén található pilisborosjenői kálváriánál, hogy közösen járjuk a keresztutat, Jézus szenvedésének állomásait az Élet gyöngyei füzér segítségével. Hálásak voltunk, hogy pont erre a napra érkezett meg az igazi meleg tavaszi idő. A keresztút után éjszakai túrával közelítettük meg csobánkai bázisunkat, a Közép-európai Cserkészparkot. Utunkat különösen izgalmassá tette egy be nem kalkulált letérő az útról, melynek köszönhetően a táj ismeretlen szépségeit fedezhettük föl, többek között az egri vár utánzatát, mely a sötétben igazi szellemkastélynak tűnt. Ezért kellett sajnálatos módon :) eltekintenünk a Kevély-nyereg megmászásától is, amiért talán még gyorsabban is értünk Csobánkára, mint eredeti terveink szerint. Este 10-kor foglaltuk el szálláshelyünket, ahol zarándoktársaink már meleg vacsorával vártak bennünket. A jó hangulatú palacsintázás után mirhával ízesített arab teát kortyolhattunk fogadóink jóvoltából. Másnap reggelre az estéről meghagyott palacsintáinknak sajnos lába kélt, de így is nagyon bőségesen megreggelizve készültünk az igazi kihívásra, a jelzésfestésre. Reggeli zarándokimánk után rövid elméleti jelzésfestés-oktatás után három csoportban indultunk útnak: Pilisborosjenő, Pilisszentkereszt és Pilisszentlászló felé. A munkát élményszerűvé tette a ragyogó napsütés, jókedv, vadonatúj sablonjaink és vonókésünk, amelyeket egyik kedves zarándoktársunk készített. Mindhárom csoport sikerrel járt és sok élménnyel gazdagodott.

Számomra nagy öröm volt 4 új aranyos zarándoktársat megismerni, s a legnagyobb összhangban és vidámságban együtt építeni az utat. Különös ajándéknak és isteni gondoskodásnak élem meg, hogy jönnek eddig ismeretlen emberek is, akik segítenek. Nagyon élveztem ezt az első igazán tavaszi hétvégét. 15-én még havazott, most pedig rövidujjú pólóban festettünk?! Hihetetlen! Ha festünk, akkor jóra fordul az idő is :) Rengeteg emberrel találkoztunk festés közben, köztük több iskolás csoport, párok, családok, fiatalok, s nagyon érdeklődtek, mit festünk. Legtöbben azért voltak különösen kíváncsiak, mert már annyi helyen látták ezeket a jeleket az ország különböző pontjain, s nagyon érdekelte őket. Általában örültek az útnak, sőt egy fiatal édesanya - miután elmondtuk, mit festünk, megköszönte, hogy építjük az utat. Szerintem a mai jelenlétünk a Pilisben nagyobb misszió volt, mint sok előadás együttvéve. S ki tudja, nem indulnak-e el ők is hamarosan... A mi szakaszunk egyéb élményeket is tartogatott: Pilisszentlászló előtt folyó patak annyira megduzzadt, hogy a többszöri átkelés igen kalandossá vált. De sikerült! Fél 6-ra értünk a Kisrigó Étterembe, ahol tikkasztó szomjunkat végre enyhítettük. Nagyon-nagyon elfáradtunk, de jól esett! Mindenkinek nagyon köszönjük a segítséget, jókedvet! Remélem nemsokára újra útra kelünk!