Csoportos zarándoklat (2008. augusztus 17-24. Budapest-Szentkút)
Gáll Zsófia, h, 08/25/2008 - 16:29
2008. augusztus 17. és 24. között első alkalommal került sor olyan csoportos zarándoklatra a Gyöngyök útján, amelyre a legkülönbözőbb helyekről és hirdetéseken keresztül érkeztek a résztvevők. 15 ember - egy út - egy közösség. Zarándokutunk a hétköznapokban is folytatódik...
»
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Csoportos zarándoklat
Kedves Mihály!
Nem jelezte a gép az üzenetedet, ezért csak most vettem észre!
Igen, idén is lesz csoportos zarándoklat, július 12-19. között. Szeretettel várunk!
Zsófi
Hiányoztok! :)
Sziasztok,
Sorolhatnám hogy mi hiányzik de nem érnék a végére. Egyszerűen minden és mindenki.:)
Főleg az, hogy együtt lehettem Veletek, jó emberekkel és a jó úton. Itt Pesten nem olyan egyszerű meghatározni, hogy merre van a jó út és hogy ki a jó ember. Tele van a város mindkettővel de úgy érzem hogy sokszor az értelem és érzelem hiányzik belőlük. Azzal, hogy sokszor nincs aljuk teljesen egyetértek.
Én már a hazatérésnél kicsit lehangolódtam, mert nekem mindig hazaérve tudatosul, hogy itthon nem haladok előre úgy, ahogy igazán szeretném. Viszont ezen a zarándokúton is éreztem, hogy minden egyes nap egy lépéssel előre vitt.
Viszont megtaláltam a módját arra hogy ne szomorkodjak:
- arra gondolok, hogy milyen angyali üzeneteket kaptam az angyalaimtól
- arra, hogy Zsófi itt lakik a munkahelyemtől 3 házra :)
- arra, hogy lesz egy vetítés ahol remélem megosztás is lesz
- arra, hogy csakúgy mint a Caminon, ennek az útnak a vége is egy másik út kezdetét jelenti. Tehát az én értelmezésemben, sose ér véget :)
Ezt egy könyvben olvastam ma:
'A kegyelem jön vigasztalni, megédesíteni a szívet és azután elmegy, hogy lehetőséget adjon a feldolgozásra, keresésére és alázatra. Visszavonul, hogy feldolgozhassuk: mindez Isten ajándéka.'
Hát én dolgozom, dolgozom, és miután sikerül akkor még beszámolót is írok! ;)
Minden jót, pusz Bea
Kedves Bea! Annyira tetszik,
Kedves Bea!
Annyira tetszik, amit írtál. Melyik könyvből való az idézet?
Sziasztok, Zsófi,elnézést
Sziasztok,
Zsófi,elnézést hogy nem írtam a választ hamarabb.
A könyv címe 'Egy éjszaka a Szent hegy sivatagában - Beszélgetés egy áthoszi remetével a Jézus-imáról'
Sok szép gondolat van szerintem a könyvben és pont a kegyelem résznél tartottam amikor írtam az előző bejegyzést. :)
A tegnapi találkozó nagyon jól esett! Köszönöm hogy ilyen sokan eljöttetek és Imre és Gitta is ide utazott. Jó volt látni újra Titeket és legszivesebben már indultam is volna tova, együtt valahova. :)
Szép hétvégét Mindenkinek!
Athos Szent hegye
Sziasztok!
Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott veletek, remélem, hogy kapok majd egy (két) részletes beszámolót, esetleg a képeket is. A nyaralásomon is sokat gondoltam rátok, a gyöngyöket is vittem magammal. Beus sorait olvasva mosolygok itt magamban, mert a Sithonia félszigeten voltam, ahonnan gyönyörű rálátás van az athos-i Szent hegyre, ahol a kolostorok is találhatóak. Látogatni nem voltam, mert csak férfiakat engednek a szigetre, őket is külön engedéllyel. De voltam a Meteoráknál, 6-7 órát utaztunk érte, de a szikla-kolostorok látványa mindennel felért. Hat kolostor működik mostmár (régen 24 volt, de legtöbb a földdel vált egyenlővé), és teljes elvonultságban már csak egy remete él. Picurka- kézzel festett kápolnák vannak, de nagyon díszesek. Gyújtottam értetek egy méhviaszos gyertyát, hogy szuper legyen a találkozótok. Egyszer mindenki látogassa meg, ha teheti. Október 23-a fel van írva, igyekszem megjelenni, remek az időpont is, és a helyszín is (minél távolabb a belvárosi őrülettől) :) Addig is vigyázzatok magatokra!
Vecu
Kedves Vecu! Nagyon
Kedves Vecu!
Nagyon hiányoltunk a találkozón!!! Köszönjük, hogy gondoltál ránk. Mi is emlegettünk Téged. Szívesen másolok Neked is CD-t a képekből. Szép lehetett az utatok Görögországban. Remélem csináltál sok szép képet.
Puszi Zsófi
Nekem is nagy élmény volt
Nekem is nagy élmény volt Benneteket újra látni az utótalálkozón. Főleg, hogy olyan lelkesek és vidámak voltatok, mint amikor nyáron együtt voltunk.
Remélem, október 23-án is találkozunk majd néhányan Csobánkán!
Zsófi
Tűnődöm...
Ahogy tegnap utaztam hazafelé, úgy éreztem, 24 óráig képes lennék egyszerűen csak nézni magam elé, és tűnődni azon, hogy mi is történt az elmúlt napokban. Nagyszerű csapat voltatok, sok-sok értékes gyöngyszem egy füzérben. Még nem tudok magamhoz térni az élménytől. Hiányoztok! De tudom, hogy a csodálatos veletek töltött napokat azért kaptam, hogy az igazi kihívások idején, a hétköznapi zarándoklásban is megálljam a helyemet. Belőletek merítem az erőt, és Abból, akinek a nevében együtt zarándokoltunk. Imádkozom értetek! Szeretettel Zsófi
Megérkezés
Kedves Zarándoktársak!
Nagy szomorúság és valami furcsa üresség volt bennem, amikor vasárnap délután a Keletiből haza felé zötykölődtem a buszon. Valami menthetetlenül véget ért és még nem éreztem az új kezdetét. Aztán kibontogattam a cédulákat, amit búcsúajándékul írtatok. Nagyon köszönöm!!! A család, a barátok, akik már türelmetlenül várták a nagy beszámolót, persze kizökkentettek ebből a különös állapotból. Miközben meséltem, éreztem, hogy az igazi lényeg átadhatatlan. Egy nagy alvás után most itt ülök Zsófinál, nézegetjük a fotókat és nagyokat hallgatunk.(Pedig már nincs csendszakasz, mint az erdőben!:) Gondolom bennetek is sok érzés kavarog még, ami feldolgozásra vár és nagyon nehéz lehet, különösen azoknak, akik már hétfő reggel munkába indultak. Nagyon gondolok rátok! Milyen volt a hazatérés?
Erika
Visszatérés
Sziasztok!
Én is tartottam a visszatéréstől, és bár örültem a régen látott családomnak, nem igazán tudtam megosztani velük az utamat. Ezt át kell élni. Valahogy úgy éreztem magam, mint aki csodákról mesél. Mosolyogtak, de aztán összenéztek kérdőn. Hétfőn már a munkahelyen kezdtem. Olyan lassan sétálltam befelé, ahogy csak tudtam. A metrón rászállt a lábamra egy molylepke, aminek különösen megörültem. A tömeg nem is annyira, inkább az autók, és a zaj zaravart, és a szagok. Nagyon erősen éreztem a város bűzét. És úgy látom, itt még a fák is mások. Úgy érzem itt mindennek az alja hiányzik.
Veronika
Sziasztok. Jómagam féltem
Sziasztok. Jómagam féltem visszatérni a városba, és nem alaptalanul. (Ha most nem a Fórumban lennénk, hanem az esti megosztáson, veletek, beszőném ide mi volt az első élményem a városomból: a "Szex és nyugdíj" című könyv óriásplakátja, amit nem igazán tudtam hova tenni....) Felkavaró és felemelő érzésekkel tértem haza, egyre keresem magam körül a zarándoktársakat, nem találom a helyem, ma például négyszer mentem ki fél órára az irodából azzal, hogy megyek ebédelni. Hiányoztok, és hiányzik az út is.
Sziasztok! Mikor a buszról
Sziasztok! Mikor a buszról leszálltam a lányom szaladt elém nagy örömmel és csodálkoztam, hogy minek örül. Visszatérve összkomfortos valóságomba nem találom a helyem, mint az alvajáró...Gondolatban most is úton vagyok, de most már tudom , hogy mi az ami kell a boldogsághoz.