Útfelmérés Ausztriában (2010. június 1-7.)

Múlt héten csodálatos felderítő-zarándoklaton voltunk Ausztriában. Elkészítettük a zarándokút hiányzó kb. 110 km-ének GPS-es felmérését és a nyári zarándoklat szállásait is nagyrészt lefoglaltuk. De ennél sokkal többet jelentett nekünk az út...

- Június 1., Budapest-Heiligenkreuz
Első nap sikerült Unterwaltersdorf környékén olyan szép utat találnunk, amellyel kiválthatjuk a zarándokút kb. 5 km-es forgalmas műút mentén vezető részét. Nyáron felavatjuk! Heiligenkreuzban a ciszterci kolostor vendégei voltunk éjszakára, nagy élmény volt bekapcsolódni a szerzetesek esti imádságába. Csodálatos hely!

- Június 2., Heiligenkreuz-Kaumberg, a monszun napja
Második nap átéltük, hogy milyen szakadó esőben menni egész nap, s hogy nincs rossz idő, csak rossz zarándok :), egy idő után nem számít, esik-e vagy fúj, ebben az időben is meg lehet találni a szépséget. Furcsa élmény volt mindeközben, amikor az utunkat tehenek állták el, s a világért sem akartak elmoccani helyükről. Türelem, türelem... bátorság, bátorság... S milyen jó volt este ázottan megérkezni a zarándokszállásra, ahol Via Sacrás zarándoktársaink és a kaumbergi polgármester vendégei lehettünk egy-egy szívderítő italra.

- Június 3., Kaumberg-Lilienfeld
Megállapítottuk, hogy bár kemény kaptatókon át vezet az út a hegyek tetejére, megéri a fáradságot felkapaszkodni: soha sem a küszködés élménye marad meg az emlékezetünkben, hanem a gyönyörű virágos alpesi legelők s a csodás kilátás a hegytetőről...

Harmadik naptól az osztrák távolsági busz sofőrje igen meglepő módon ingyen szállított bennünket Heiligenkreuz-Mariazell vonalon :) (Mivel autóval voltunk, a kocsi előrejuttatását egyik helyről a másikra csak busz segítségével lehetett lebonyolítani.)

- Június 4., Lilienfeld-Türnitz
Amikor 2 km-en 550 métert emelkedik az út, akkor néha olyan érzésünk van, mintha függőlegesen haladnánk... De milyen jó felérni a csúcsra!
És az is milyen szép, hogy a nap is kisütött ezen a napon, de csak délután, amikor már lefele mentünk a hegyről...

- Június 5., Türnitz-Gscheid
Ezen a napon találkoztunk egy osztrák zarándokcsoporttal, amelynek minden tagja Élet gyöngyei füzért viselt. Mint kiderült, ők is a gyöngyökön elmélkedve zarándokoltak a Via Sacrán...
Átéltük, hogy milyen az, amikor az embert a kegyetlen kaptatón megelőzik a fürgelábú nyugdíjasok... Meg kellett állapítanunk, hogy az osztrák táblák idő-előrejelzései a nyúlcipős zarándokoknak készültek, nem az amolyan átlagosoknak, akik közben meg-megállva útleírást készítenek, mint mi... de az is meglehet, hogy akkor is pihegtünk volna, ha nem kell jegyzetelni... :)
Életünkben először aludtunk szénapajtában. Felejthetetlen élmény! Hát még az, amikor úgy próbál az ember a pajta előtti legelőn vacsorázni, hogy közben egy "játékos" kb. 60 kg-os házőrző pásztorkutya sóvárgó tekintettel és némi morgással kíséri minden falatát... szerencsére nem mi lettünk a vacsora :)

- Június 6., Gscheid-Mariazell

Igazi vasárnapi hangulat: a zarándokút mentén lévő Wuchtl Hüttében ülve a helyi bukta-specialitást kóstolva és igazi osztrák fúvós térzenét hallgatva... majd este ünnepi szentmise a mariazelli bazilikában...
Megérkezés a magyar zarándokházba: milyen sok erőt merítettünk vendéglátónk, Erzsébet nővér, buzdító szavaiból és tanúlságos történeteiből. Hittel hegyeket lehet mozgatni!

- Június 7., Mariazell, St. Veit-Lilienfeld, Mörbisch, Budapest

Megnéztük Mörbischben a plébániaépületet, ahol a nyári zarándoklaton megszállunk majd.

Hazafelé úton sorra vettünk minden napot, s órák teltek el, mire az egy hét élményeinek felelevenítésével végeztünk. Ez a pár sor csak egy kis ízelítő...

Jó arra gondolni, hogy a nyári zarándoklaton visszatérünk ide. Már most gondoltunk ismeretlenül is mindenkire, akivel majd együtt járjuk az utat...